Karácsony este itt ülltem magamban és egy régesrégi karácsony jutott az eszembe. Ahogy gondolkoztam egyre az járt az agyamban ,ennek véget kell vetni mert semmi értelme. 20 évenként ismétli a sors önmagát és nem a jó jön vissza hanem a rossz. Aztán itt dörömbölt az agyamban amit a dokim mondott! -Karácsony este meg fogja magát ölni Frau Lehmann!
Elöször igazat adtam neki.... majd elkezdett bennem dolgozni a DAC!!! Na nehogymár a doki mondja meg mikor lesz vége!!Ès igy a nagy vége helyett a DAC gyözött, amit a doki belémbeszélt! Hát érdekes foglalkozás a psychologia. Elsülhetett volna forditva is nem? De ugy látszik csak értenek ezek hozzá mert még mindég élek, és egyre kevesebbet filozom a halálon. Igaz az öngyilkosság is gyilkosság! Nagy lelki vitáim voltak , de az nem lehet hogy bünözövé válljak ,Igaz? Na most abban maradtam,hogy kivárom.Ha jön jön ha nem ,nem én nem siettetem. Nem birom már hallani azt sem ,hogy szeddjem össze magam! Nem vagyok szétesve! Belül fáj valami,belül ég a lalkem ÉS EZT NEM ÉN AKARTAM IGY!!!! Ha lenne rá gyors modszer akkor biztos kevessebb öngyilkos meg évekig elhuzodo therapia lenne!
Hogy mégegyszer tisztázzam és érthetö legyen, én nem akarattal lettem beteg,nem akarattal kinlódom hónapok óta! Ha ez tényleg nem hihetö sajnálom. Nekem már ugy is mindegy ,hogy hisznek-e az emberek vagy nem .Èn tudom,én élem ezt a lelki poklot át senki más! Nekem kell kimásznom belöle, csak nekem egyedül.
"Mintha minden gyász, amit általéltem,
Csöndes titokban fojtogatna most,
Mintha a ködök e magányos téren,
Lelkembe hamvaznák a bánatot,
Mely kihalt utcák során tovalézeng,
Mely szitáló közönnyel csepereg,
Magam vagyok ébren. Most ki se véd meg,
- Maradjatok itt szürke verebek!
Juhász Gyula: Budapesti ősz, 1905.
Eddig mindig élni szerettem
A kínszenvedést félretettem
És most hónapjaim nem nyitnak egy kicsiny ablakot
Ahol legalább képzeletben szabad vagyok
Nem tudom éveim vannak-e hátra
Vagy csak napjaim
De élni nem kívánok
Úgy szorongat a kín.
Körülfog és kibélel a depresszió
Gyorsan elpusztulnom az volna jó.
Az élőknek jó életet kívánok.
Weöres Sándor: Vers a pokolból
Ha az énszavaim nem elegek,hallgassátok meg a nagy költöket.