Èlek!Ma egész jó kedvem van.Igaz ezt a gyógyszernek köszönhetem ,de se baj.Ma elöször éreztem olyan örömfélét,hogy költözni fogok.De elöröl.
Kedden kezdtem magam egyre rosszabbul érezni.Persze ehhez még a megfázás is hozzájárult szerintem.Szerdán már igen csak magamalatt voltam igy elmentem a dokihoz ,hogy adjon valami gyógyszert mert ha csak üldögélek és bögve bámulom a falat... na abból semmi jó nem fog kisülni.Adott is valami antidepressivát.Tegnap még nem éreztem a hatását de ma érzem.Mint egy jó kis (seggberúgás) tudod Zsóka ami hiányzik az embernek ,hogy kibillenjen a letargiából!Na mivel nekem nincs a közelemben aki "seggberúgna " igy meg teszi egyenlöre a dilibogyó is. A köhögésem is csökkent.Na akkor csak lesz belöllem valami nem?
Söt még lelkesen ettem is!Na ez is valami mert az utobbi idöben azt is el el felejtgettem :-( Nem csoda,hogy ugy beszédülök néha,a sok gyógyszer köhögés-láz-csillapito meg nem rendes evés!!Hát...na nem csoda,hogy szédül az évi.. Ha elérem azt ,hogy dilibogyó nélkül is legyen életkedvem,akkor mondhatom,hogy meggyógyultam.Most elkezdödött valami bennem , remélem marad is ez az érzés mert nem rossz érzés valaminek örülni tudni.............
Az apró örömök teszik az ember életét teljessé......
valahol olvastam ezt, de csak most értettem meg az igazi értelmét!
Ugy szeretnék megint élni szeretni ahogy régen szerettem élni!!!
Nem várhatok arra,hogy majd jobb lesz egyedül!Hiszen én ugy félek attól,hogy egyedül kell maradnaom!Most ahogy pakolgattam a papirjaimat,megtaláltam a régi verseimet. Mindég a magányról, boldogtalanságról irtam!Nem hiszem,hogy én olyan erös voltam mint amilyennek mások láttak engem.Tele voltam(vagyok) félelemmel,hitetlenséggel, nincs elég eröm valamit befejezni ha elkezdem.Söt inkább el sem kezdem mert félek,hogy belesülök.
Honnan van bennem ez a bizonytalanság ,semmi önbecsülésem nincs.Ezt mondta a dokinö a Kuron is,hogy én nekem hiányzik több önérzet,önmegbecsülés!De azt nem lehet tanulni.Èn csak azt tudom,hogy én mindég kevesebbre tartottam magam,mint mások engem.De erre nincs magyarázat miért....Csak!Ez vagyok, ez voltam...de ne legyek továbbra is ez!
Talán majd ebben is segitenek januárban,ha megyek a kórházba.
Na a lényeg,hogy ma csak megmozdultak az érzelmeim!!!Ez is valami nem?
Szép hétvégét mindenkinek,nagynak és kicsinek!!
2 megjegyzés:
Szia Évi!
Ne add fel ,közel vagy a megoldáshoz.
Ne félj.
Könyörgöm csináld végig.Ha csak annyi,hogy itt beszélgetünk néha,tedd meg.
Most edd a gyógyszert,ha adtrák,most szükséged van rá.és utána majd ha rendbe lesznek a dolgaid jönni fog a többi is magától.
Szomorú nézni az öszepakolt dobozokat,veled érzek,de neked most onnan menned kell ha fel akarod építeni magad.És ugye felakarod!!!
Nem érzem magam senkinél se többnek se kevesebbnek.....na ezt éreztesdd másokkal is.Nem és nem.
A jobbulás útját járod, ami nagyon jó lesz.Sokat kell erről beszélni, majd ez is javítja a közérzeted.Nemsokára találkozunk, akkor könnyebben megoldunk mindent. Már nincs két hónap a találkozásig.
Megjegyzés küldése