2013. december 8., vasárnap

08.12.2013

Igen...meg állt az idö... jól irtad Zsókám. Egy idöóta azt érzem,hogy megállt körülöttem az idö. Nem történt semmi... vagy is nagyon sokminden történik de nem tudom felfogni, követni... mindennap történik valami, legtöbbször valami ami nem jó. ezért nem is akarom elfogadni. Várok valamire.. mire? nem tudom. Amikor fiatalabb voltam nem volt ilyen komplikált az életem.. vagy is az volt csak sokkal könnyebben tudtam dolgokat elviselni, átélni,feldolgozni. Uralkodik majd négyéve rajtam a betegség. Hol jobban vagyok ,hol rosszabbul. Ez már csak igy van. Olyan vagyok mint egy vakondok. Néhe kidugom a fejem akkor meg kapok egyett a fejembúbjára.. gyorsan visszamenekülök a sötétségbe.
Ez a kép elöttem van a hogy a tanyán apum figyelte,hogyan emelkedik ki a földböl a vakondok, és gyorsan rácsapott a kapával mikor kidugta a fejecskéjét. Hát persze..  ki kellett valahogy irtani mert tönkre tették a kertet. De hogy ez az emlék most ennyire itt van velem? èrdekes.. Csak most én vagyok a félénk vakondok....
Nem szeretem az embereket. Nem szeretem a zajt.
Nyugalomra vágyom és kerülöm az embereket. Utálom a butaságot,földhöz ragadt bunkókat. Van elég belölük. Elveszik az ember kedvét attól,hogy szóba állj velük. Marad a csend a lakásomban. Ha kimegyek az utcára érzem egyre idegesebb leszek , néhe elviselhetettlen a zaj! Gyerekek kiabálnak mintha ez lenne az utolsó mód arra ,hogy valaki meghallgassa öket. A madarak is sokkal hangosabban csipognak, énekelnek mint régen. (ezt bebizonyitották az ornitologusok)
Emberek szaladnak mint a mérgezett egerek, lökdösnek,durakodnak.. jajj
Babakocsis anyukák átgázolnak a lábakon! Autók villognak,dudálnak mögötted,ha nem vagy elég gyors... Söt még neked is hajt ha nem vigyázol!!
Hát ez az ami engem tönkre tesz!! Ez az EGOISTÁVÁ , ERÖSZAKOSSÁ vált világ. Semmi respekt, semmi udvariasság. Valahogy nem értek egyett ezzel a világgal. Begubodzok inkább a magam kis álomvilágába. Itt csend van,nyugalom semmi eröszak,kihasználás. Udvariasan kinyitom az ajtót a szomszéd öreg néninek. Rám néz kedvesen és az nekem elég mert látom a szemében ,hogy örül. Kimegyek a parkba és érzem ahogy felmegy a vérnyomásom. Biciklik száguldanak el mellettem (jó hogy gyorsan félre tudok ugrani). Felülök a villamosra hangos zene jön ki a fülhallgatókból , hangosan beszélnek az emberek. Belemenekülök egy könyvbe.. ha tudok. Sajnos nem tudok teljesen elmenekülni az emberek elöl,mert nem lakom a holdon.
Tél van , ez jó kevesebb ember megy ki az utcára sétálni. Fogom a kiskutyám és megpróbálok vele olyan helyre menni ahol nincs sok ember! De hol van ilyen hely? Itt valahogy mindenhol emberek vannak. Még jó ,hogy nem Japánban vagy Kinában élek!!! Már tudjuk,hogy miért élnek falun az emberek egészségesebben. Kevesebb ember ,kevesebb stressz.
Béke van ,nincs háború nekünk jó! De mi magunknak csinálunk háborút. Az utcán a munkahelyeken. Ugy látszik az emberiség nem született arra ,hogy békében ,szeretetben éljen! De mi van velünk? Azokkal az emberekkel akik ugy szeretnének élni mint én? Minket letipor,eltapos a világ,mert nem vagyunk képesek átvenni azt a tempot amit diktál. Legyek én is eröszakos,goromba,kihasználos, könyöktörtetö?? NEM ÉS NEM!!! Èn nem játszom ezt a játékszabályt!! Inkább elbujok a magam világába és nem hagyom magam Amerikásitani!!!
Hát ez van...............................................................................................................................